A devizahitel a bank és a hiteligénylő által megkötött magánjogi szerződés. A hitelfelvevő a kölcsön visszafizetése során a törlesztőrészleteket valamely külföldi deviza árfolyama alapján számolva fizeti. A kölcsönigénylők nagy része nem pénzügyi szakember. Sokan nem voltak tisztában azzal, hogy a törlesztőrészletek akár a duplájukra is emelkedhetnek, mivel a visszafizetendő tőke forint értéke és a kamatok is emelkednek időközben.
Kényszerértékesítés
A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy jelenleg csaknem 111 ezer ingatlan tulajdonosa számíthat kényszerértékesítésre 90 napon túli tartozás miatt. Vannak, akik egy éve nem fizetnek. A bankok nem árverezhetik el egyszerre ezeket az ingatlanokat. Negyedévente meghatározott kvóta áll rendelkezésükre, de még ezt sem használják ki teljesen. Ebben az ingatlanpiac telítettsége is fontos szerepet játszik. 2013. első negyedévében 3560 ingatlan kerülhet kalapács alá. A bankoknak érdeke, hogy a hitelfelvevők gondjainak megoldásához segítséget nyújtson. A kényszerértékesítést az állam nem akadályozhatja meg, de igyekszik segíteni a bajba jutottakon.
Árfolyamgát
Az ehhez a konstrukcióhoz csatlakozó adósok a devizahitelek törlesztőrészleteit meghatározott ideig rögzített árfolyamon fizethetik. A rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlán halmozódik tartozásként. Ezzel az összeggel emelkedik majd a törlesztőrészlet a fix árfolyamú időszak letelte után és természetesen ezután is kamatot kell fizetni. Fontos, hogy az árfolyamgát rendszerében csak a tőkerész árfolyam különbözetét kell utólag törlesztenie az adósnak. A kamatok árfolyam különbözetét fele-fele arányban a bank és az állam vállalja magára. Ennek ellenére sokan bizalmatlanok az árfolyamgáttal szemben.
Olyanoknak ajánlható a konstrukció, akik csak átmenetileg szorultak meg, de később a magasabb törlesztőrészletek fizetésére is képesek lehetnek. Csak azok igényelhetik ezt a segítséget, akiknek nincs 90 napon túli tartozásuk.
A cikk következő részében néhány "mentőcsomagot" tekintünk át.